Irigység vagy inspiráció?
IRIGYSÉG vagy INSPIRÁCIÓ?
Az irigység, szótári megfogalmazásban, elégedetlen vagy bosszús vágyakozás érzése, amelyet valaki tulajdona, tulajdonságai vagy szerencséje kelt.
Szerintem, mindannyian éreztünk már így. Az irigység természetes emberi érzés. Ami a legfontosabb, hogy felismerjük, és utána eldöntsük, hogy mit is kezdünk vele.
Lehet, néha, csak frusztráltságot, haragot vagy szomorúságot érzünk mások párkapcsolata láttán vagy, amikor valaki más kapja meg az oly vágyott állást. Nyugtalanság, elégedetlenség járhat át bennünket akkor is, amikor a közösségi média oldalait nézegetjük, és csak azt konstatáljuk, hogy mindenki más boldogabb nálunk a kitett képek alapján. Másokhoz hasonlítjuk magunkat, anélkül hogy tudnánk mi is a valóság és azt csak érzékeljük, hogy nem vagyunk elegek, valami megint hiányzik az életünkből.
Kifelé tekintünk, másokhoz hasonlítjuk magunkat, ahelyett, hogy egy régebbi önmagunk képéhez mérnénk magunkat. Csak így kaphatunk hiteles képet saját fejlődésünkről.
Sokszor az irigységet eltemetjük magunkban, nem szeretünk tudomást venni, mert negatív tulajdonságként értékeljük és így, valószínűleg valahol szégyelljük magunkat amikor észleljük.
Talán csak azt vesszük észre, hogy elkezdjük az irigyelt személyt kerülni, vagy különösebb ok nélkül gorombán viselkedünk vele. Át is helyezhetjük máshová az irigységet: elítéljük a másikat, kigúnyoljuk vagy hangoztatjuk, hogy mi biztos másként csinálnánk.
Valójában, csak saját önértékelésünket kérdőjelezzük meg és bizonytalanodunk el önmagunkban. Vajon elég vagyok?
Bekapcsolhatnak a korlátozó hitrendszereink is, mint például, “ha neki jut, nekem már nem marad”.
Az irigységet úgy tudjuk, jól megélni, hogy először is megengedjük magunknak. Tudasítjuk, hogy igen, zavar, hogy a másik jobban csinálja. Utána pontosítjuk, hogy mi az, amit a másiknál igazán irigylünk. Ha ez megvan, és biztosak vagyunk benne, hogy ezt mi is akarjuk magunknak, akkor át tudjuk fordítani inspirációvá. Beazonosítom, hogy pontosan mit szeretnék elérni, utána megtervezem és megteszem az ahhoz vezető lépéseket. Ha kell, megkérdezem az adott személyt, hogy hogy érte el az adott célt.
Lehet, hogy ráfordítással és erőfeszítéssel fog járni, de utána Te döntöd el, hogy vállalod-e.Emlékszel, hogy mikor volt, amikor legutoljára zavart a másik sikere?
Ha szeretnél jobban összekapcsolódni magaddal, hogy milyen érzések játszódnak le benned, gyere el jógázni, a kitartások alatt megfigyelheted, hogy reagálsz bizonyos gyakorlatok alatt, pontosan mi is játszódik le Benned!
Forrás:
Roxie Nafousi: Manifesztáció
Mantra
Mi az a mantra? És miért mantrázunk?
A mantra kifejzés eredetileg két szóból tevődik össze: Man = elme és Trang = hullám vagy kivetülés. Úgy határozhatjuk meg a jelentését, hogy az elme kreatív kivetülése a hang által. A hang egy energia forma, aminek struktúrája van, hat a csakrákra (a test energiaközpontjai) és az emberi pszichére.
A jógában használt szanszkrit vagy gurmukh mantrák befolyásolják az elme sémáit és az agy kémiáját, a használt szavak értelme és ritmusa alapján. A hang vibrál, rezeg, így tudja kijeteni hatását az emberi szrvezetre.
Jógának külön fajtája létezik több ezer éve, ami a hang vibrációjával foglalkozik, ez az úgy nevezett nád jóga. Ez utóbbi vizsgálja, hogy hogyan hatnak a hangok, illetve a nyelv és a száj mozgása a testre, az elmére és a lélekre.
A szájpadlásunk keményebb részén 84 meridián pont található. Mantrázás közben a nyelv stimulálja ezeket a pontokat, ami végső soron hat a hipotalamuszra. Az agynak ez a része irányítja a hormon háztartásunkat, a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszert. Így annak stimulálása kihat az egész testre.
Mantrázás közben fontos a ritmus és az ütem. Figyelni kell arra is, hogy honnan, mely csakrából éneklem, illetve a helyes artikuláció is lényeges.
Speciális mantrák használhatók különböző élethelyzetekben, például gyász esetén, intuíció növelése, önbecsülés erősítése etc.
Csoportos órán a fizikai gyakorlatok után, meditáció keretében zengetünk mantrákat.
Az előbbiekben felsorolt hatásokon kívül, a mantra segít az elmének kiszakadni a gondolatok világából és kizárólag a kiejtett szavakra fókuszálni.
Nálam általában kundalíni jógaóra része hosszabb mantrázás. Sokszor idegenkedünk ettől a gyakorlattól. Magamon is megfigyeltem, hogy kezdetben nehéz volt feloldodnom mantrazás, csak egyszerűenn túl akartam lenni rajta. Ez egész olyan „túl spirinek” tünt. Ma már ez az egyik kedvenc gyakorlatom. Modern világunkban megfigyelhetjük, hogy milyen keveset táncolunk vagy éneklünk, pedig mindkét forma segt kifejezni és feldolgozni az érzéseinket, illetve ezek igazi, tiszta örömforrások.
Ha egyszer kipróbálnád, gyere el egy jógaórára!